Elfojtott érzelmek, az odafigyelés, a megértés hiánya, amikkel jobb, ha nem játszik egy férfi sem. Feszült pszicho-thriller készült Thomas Cullinan Csábítás című könyvéből.
John McBurney tizedes sérülten fekszik hátát egy fának támasztva, mikor megtalálja a lányiskola növendéke. Akkor még úgy gondolja, jobb dolga nem is lehet, mint egy olyan helyen lábadozni, ahol nincs egy férfi sem és csak gyönge nők veszik körül. Rosszabbul nem is ítélhette volna meg a helyzetét a férfi, mert ezek a nők egyáltalán nem védtelenek, főleg együtt nem.
A tizedes felbolygatja a lányiskola zárt és kicsit unalmas életét. Férfi érkezett a nők közé. Olyan férfi, amely játszik a bizalomért velük, az életéért küzd minden pillanatban. Előbb azért, mert tudja, északi katonaként innen egyenes út vezet a déliek kezébe. Majd már maradni szeretne, hiszen egy erős férfikézre szükség van ezen a kicsit elhanyagolt birtokon, és a megélhetésért érkezett Írországból Amerikába, amit itt megtalálna.
A lányoknak is új a helyzet, még nem nagyon találkoztak ilyennel. Maguk számára is meglepő, különös erővel hat rájuk a sérült férfi látványa. Mind szerelmes lesz a katonába, aki nem áll ellent, sőt, szítja a helyzetet azzal, hogy kedves, megértő, rögtön megtalálja mindenkivel a hangot, tudja kinek, mit kell mondani ahhoz, hogy bízzon benne.
A fiatal alig tízévesben rögtön barátság ébred a maga ártatlan módján, barátot, pótapát lát a férfiban. A felnőtt kor határán lévő tiniben fellobban a szexuálisan kíváncsi láng. A tanítóként ottmaradó fiatalabb nő elolvad a férfi valósnak és őszintének hitt bókjaitól. És a legidősebb meg egyértelműen vágyik egy érettebb társra, egy férfire, akivel megoszthatja a birtok fenntartásának gondjait.
A szereplők nagyszerűen játsszák a korukra és szerepükre megírt karaktert.
A férfi meg játszik velük, de egy tekintet is elárulja a nézők számára az érzelmeit, aztán ki is mondja: életben akar maradni a biztonságosnak hitt lányiskolában. Nem akar visszamenni a háborúba, ami nem az ő harca, csak a pénz miatt lépett be katonának, de már régen megbánta a tettét.
Nehéz dolog lavírozni a lányok és a nők között, a végére ki is derül, nem szabad játszani az érzelmeikkel, mert egy hibáért is óriási árat kell fizetni. Egy féltékeny nőnél kegyetlenebbet nehéz találni.
A film szűk helyen játszódik. Egy csata közelében megbújó déli birtokon, ami régen túl van már a fénykorán. A házból csak a kertbe mozdulnak ki a lányok és küzdenek a természettel, jól láthatóan szükség lenne az erős férfikézre. A birtokot lényegében csak az egyik lány hagyja el, a közeli erdőben jár kosárral a kezében, élelmet keresve. Ő lesz az is, aki a film elején megtalálja a katonát. A könyvben rajta keresztül ismerhetjük meg, mi várhat majd az idegenre, aki egy zárt közösségbe kerül, vagy szétbomlasztja azt, vagy elpusztul, köztes állapot nincs.
A képi világ is folyamatosan a zártságot erősíti. Ködbe, párába zárt ház, a napos pillanatokban a közeli harc füstjével. A házban az ebédlőn, a nappalin, a lépcsőházon és a zeneszobán kívül szinte nem látunk másik helyet. Itt is főleg a zeneszoba a fő hely, ott fekszik sérülten, félig rabságban a férfi.
A film a női lélekkel és az érzelmekkel játszik, Megmutatja, hogy ha egy zárt közösségbe bekerül egy ellenkező nemű ember, mekkora felfordulást tud okozni a lelkekben. Régi sebeket tép fel, eltemetett, vagy új érzelmeket gyújt lángra.
A könyvben fontos tényező a polgárháború és a rabszolga kérdés. A filmben néger szolgálólány nincs, a polgárháború is szinte csak díszlet a kamaradrámához, amely így az összezárt nőkre koncentrál. A főszereplők között is csökken a létszám, míg a könyvben fontos szerepet kap Martha húga, addig a filmben nem is szerepel. Sőt az ő korosztályát, érzelmeit, a könyvben szereplő egyik lány kapja, a név marad, a kor változik. A filmben nehéz lenne ennyi szereplő valódi hátterét, mozgatórugóit kidolgozni. A könyvben a történéseket a szereplők szemszögéből látjuk. A fejezetek sűrűn váltogatják egymást, így ismerjük meg a lányok gondolatait, érzéseit, múltját és tudjuk meg, egyáltalán nem olyan naivak, mint amilyennek elsőre látszanak.
Kicsit nehéz elvonatkoztatni attól, hogy a könyvben szereplő férfi húsz éves, addig Colin Farrell negyvenes. Ezzel is inkább a mai kor nézőinek tesznek a kedvére, mert manapság egy húsz évesről nehéz lenne elhinni, hogy tapasztalt, az érzelmeivel tökéletesen játszó férfi, aki képes lehet meghódítani a ház legkisebb, legvédettebb tagjától kezdve az úrnőig, mindenkit.
A párbeszédek a nagyon romantikus könyvekre jellemzőek, nem túl életszerűek, de vágyat keltők, lényegre törőek, mégis sejtelmesen erotikusak.
A film finom képekkel, finom utalásokkal dolgozik. Nincs idő a szereplők mély megismerésére, amiért cserében sűrítve kapjuk az erotikus feszültséget, ami minden helyzetből, minden szereplőből nyomasztóan sugárzik. Kivéve a fiatal szereplőket, ők naivan és szerencsére csak baráti szimpátia oldaláról közelednek, bár ezzel azt mutatja meg Sofia Coppola, milyen könnyen befolyásolható a gyermek egy olyan idegen által, aki egy kicsit kedves, aki csak egy kicsi érdeklődést is mutat a gyermek iránt.
A szereplők apró mozdulataiban rejlenek a mélységek és érezzük a tekintetekből a vágyat. Egy vadidegen bekerül egy közösségbe, egy olyan lányiskolába, ahova lassan szivárognak csak be a hírek. A családi tragédiák, háborúban elveszített fiútestvér képe, meghalt apa, csak erősíti a férfiak hiányát, a közösség kiéhezve befogadja a férfit, de vagy felbomlik, vagy rövidtávon összezár a saját fennmaradása érdekében.
A film előzetesei alapján egy nagyon durva, már-már horrorisztikusan kemény thrillerre számíthatunk, de a film egyáltalán nem lesz annyira durva ilyen értelemben. Igazi pszicho-thriller kerekedik a megértés hiányától szenvedő, az egymással is versengő lányok és a férfi találkozásából.
Molnár Gábor